-Anya mennyi cilenc vagyok? - toppant be éjszaka közepén egy kisfiú , mellkasa elé szorítva, anyja zöld színű mérőszalagját, a nappaliban. Mint egy döglött sikló lógott két jobbra és balra a kisfiú kezéből a mérő. Egy jó hangulatú esti borozgatást lepve meg, állt a kisfiú, nagy fénylő szemével, komoly képpel.
- Anya, mennyi cilenc vagyok? - ismételte meg, mert a vendégek és a szülők meglepetten néztek a pár éves kisfiúra, aki törpe termete ellenére is, mintha a beszélgetők fölé magasodna. Neked már rég aludnod kéne... valószínű a lefekvés óta eltelt időt, ő kis ágya helyett, anyukája varrós műhelyében tölthette a tükör előtt - villant egyszerre a felnőttek agyába a felismerés. Ezzel a gondolattal szinte egy csapásra kirobbant belőlük a nevetés. Kisfiú tétován mosolygott, bár nem igazán értette, hogy mi olyan vicces, mert ő komoly dolgot kérdezett.
- Anya- kezdte harmadszor, végtelen türelemmel a felnőttek nevetését megszégyenítő komolysággal.
- Kisfiam , 90 centi vagy. Nagy fiú.- kísérte immár másodjára ágyába a kis éjjeli vendéget, kissé nevetősre sikeredett határozottnak szánt hangján beszélve. - Reggel megbeszéljük.
Sosem felejtem el unokaöcsémet, valahányszor látom majdnem két méteresre sikeredett növését, mindig agyamba villan 90 centis önmaga, az éjszaka közepén, amint pizsamában állva, kis markában szorítva "A MÉRŐT" az ítéletre előállva.
Az örök kérdés, ami a felnőtteket mindig nagyon foglalkoztatja, nyilván fontos: azok az apró, de könyörtelen centik!
Nos, szervezés, tervezés, dolgozás, igyekezés. A gyűlnek a napok, az évek, a munkák sokasodnak,
és jönnek mindezzel együtt alattomosan a centik. Elfoglalják méltó helyüket imitt-amott...
Tegnap délelőtt a dietetikusnál ülve szembesültem, hogy magamon is van mint dolgozni.
Magán 7 kiló felesleg van, ha nagyon szigorú akarok lenni, de ha leadna öt kilót már az is jó lenne. - ez volt a lényege a több órás konzultációnak. Az összes egyéb probléma, betegség, egyéb tünet, valami ételintolerancia. Mindenki egyen azt ami jól esik, ha valamitől rosszul van, hagyja el.
Bánatos képemet látva, égnek emelte két karját, mintha egy nagyon egyszerű dolgot kellene egy nehéz felfogású egyén agyába juttatni:
Az Isten szerelmére, nézzen magára úgy néz ki, mint akinek 120 kiló feleslege van?!Ne aggódjon, nem olyan vészes a helyzet. Egy hónap alatt rendbe jön. - jött a biztatás.
Mikor kezdjem? - kérdeztem, mint egy magamtól. Ránéztem a velem szemben ülőtől. Rájöttem: Most kezdtem.
10 nap zöldség és gyümölcs -aztán jöjjön vissza - Kerülje a puffasztó ételeket és gyümölcsöket.
Mi a biztonságos? - kérdeztem, miután felsorolta az összes számomra kedvelt gyümölcsöt és zöldséget.
Nézzük: alma és répa. - jelentette ki
Remek, ez is étel. A tök és a szőlő jöhet? - latolgattam hangosan, mintegy magamnak , az esélyeimet
Fél szemöldökét felhúzva, hosszas pillantással végigmért. Nagy kegyesen megadta a feloldozást:
Nem bánom, egye.Azt sem bánom , ha egész nap gyümölcsöt eszik! Fokozatosan 3 litert (!) igyon meg.
Állandóan pisilni fogok járni! - vetettem fel a problémát
Természetesen. Akinek kicsi a húgyhólyagja az sűrűn jár.Nekem nagy húgyhólyagom van, én naponta csak kétszer járok. - jelentette ki, kifejezésre juttatva csodálkozását is, hogy képesek egyesek egy délutáni teázás alatt, folyton felugrálni kis dolgot intézni.
Aztán kiderült, hogy nem olyan rossz a helyzet, mert ehetek ha jól esik körtét, barackot és céklát is.
Persze rendesen, pároltan kell a zöldséget enni, még a tök is jó, minden só nélkül. És búzafű. A páromat is belevonhatnám - hangzott el a javaslat.-Ezt ő nem viccnek szánta, rám nézett elkapta a tekintetem- persze a férfiak ezzel másként vannak. - szögezte le.
Engedélyt kaptam a kávéra is pici mézzel. Azt is megtudtam, hogy a beöntésnél is szoktak kávét alkalmazni. No, én inkább leöntöm.
Egy dolgot tartsak be: lehetőleg magyart vegyek a piacon és ne bolti szarokat. - Ezt a dietetikus mondta!
- Kardiológusom lenne - de persze dietetikusként - javasolja, hogy esténként a párommal igyak megy ez pohár jó minőségű, száraz vörösbort. Mézet is tehetek bele.
Az is hizlal , nem? Mármint az alkohol, meg a méz...
- Te jó ég, egy vödör mézet akar beletenni?! Egy decibe borba egy kis kanál méz, ph! Semmiség .-legyintett a szakember, újabb sületlenségem hallatán, mintha egy kis jelentéktelen muslincát akarna elhessegetni.
Este, amikor ehhez a részhez értem az elbeszélésben, rögtön a tettek mezejére lépett.
- Akkor átmegyek egy kis borért. - kezdte Péter a diétát.
Sajnos le kellett lomboznom: Most először a tisztító kúra van.
-Pontosan hány nap? Akarta tudni mérnök elméjébe beletáplálja a pontos adatot:
-10. Beleszámolva ezt a napot is.
Akkor majd 10 nap után ő is becsatlakozik, esténként a diétámba, adta ezzel értésemre a döntését.Ezt a részt megoldja, lesz bor.
Eltelt az éjszaka, ma van a 9. nap. Édes almát eszem. A választékból ennyi volt a magyar. Olasz gyümiből nincs hiány, de van portugál, spanyol stb.
Végül is a zöld tea sem itt terem, azt is iszom.
-Hogy fog neked összejönni a három liter? - Fordult felém komoly érdeklődéssel Péter - mindig a wc-re fogsz járkálni?
Nos, meglátjuk, még sosem ittam meg ennyi folyadékot egyszerre... a lényeg a fokozatosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése