A Nagy Fúzió
Egyesítem balogjaimat, innentől ide fogok írni, úgy néz ki még albérletesek leszünk. Igyekszem otthonossá tenni vándorlásunk idején az éppen aktuális állomáshelyünket.Ennek a jegyében születnek bejegyzéseim.
Az előző írásom végéhez kapcsolódnak ezek a kis gyöngy fák.
Egy ideig a dobozban hevertek, aztán láttam, a csiga gyűjteményünk közé pont jól illik. Egy fa nem fa, alapon mindet kitettük.
- A fényképhez sok fény kell. Azért is fééééény kép. - Véleményezte képeim minőségét életem párja. - Érted? Fény.
No már most a mi albérletünk sorház, ráadásul Ny-K-i tájolású. Igyekszem kihozni belőle a maximumot, de a fény, valóban az ablakunkon túli világ része. Ezért készítettem több képet, hátha sikerül méltó körülmények között megemlékeznem a gyerekek alkotásairól.
Ez a gyöngyfa liget, tulajdon képen a a csigák között található fának köszönheti létrejöttét.
Kicsi kavicsra, már félig kihűlt ragasztóval rögzített feje nehéz fa. Hát persze mindig el akart borulni. Mit csináljunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése